|
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól
súlyosak.
Félek, hogy elveszítelek, ha alszom.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Felrezzenek s kinyújtom a kezem, hogy megérintselek. Kérdem
magamtól: "Álom ez?"
Csak tudnám meghurkolni szívemmel lábadat s szorítva
tarthatnám keblemen.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
|
