|
Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az egész .
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Evianne
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Süllyedni kell
Milyen szép volt fehér kezed,
milyen...
» Jaj, majdnem
Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem.
Jaj,...
» Nélküled
Elmúlnak így azt estjeim,
nélküled, csillagom.
...
» A vár fehér asszonya
A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és...
» Szerelem
Nem hivtam én, és mégis megjelent
Hivatlanul,...
|
