|
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
ha bennem lehetsz csak ünneplőben.
Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
karcsú, viharra teremtett hajót?
Tudom, hogy jössz majd.
Úgy esel belém, mint szép, szikrázó
mennykő a tóba! (...)
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bús tréfálkozás
Jól hallottam? Azt mondtad, hogy szeretsz?
Csak...
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Átok
Láng vala keblemben, s ah késtél oltani...
» Szanatóriumi elégia
Az éjjel, hogy szivem zakatolt szakadatlan,
s...
» Szívek messze egymástól
Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen...
|
