|
Jól hallottam? Azt mondtad, hogy szeretsz?
Csak nem gondolod, hogy elhiszem?
Szeretnél? Ó, ó! De hiszen
Már el is köszönsz. Az idő leint
És én magam leszek megint.
Megint magam hajózom
Hullámzó tündértómon,
Tengerszemén a szerelemnek,
Mely kicsiny, de mély
S mélyében leskel a veszély,
Ha jő az éj s a szél beszél;
Szeretsz? De én megint magam vagyok
S mint elhagyott halott
Kit senki, senki nem virraszt
Fölérez, éled újra bennem
Szerelmem;
Sikong és te nem hallod azt.
Nem hallod azt se meg soha
Mikor szólítlak, hívlak, vágylak,
Nevedtől hangos a szoba
Ahol a sóhajtásaim tanyáznak.
Szeretsz, azt mondod? De lásd
Álmomba se kísérsz el
Múlt éjjel megcsókoltuk egymást
S te erre sem emlékszel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mért hagytál el, hogyha kívánsz
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Dal
Szomorúságom óceánja végtelen
Megfejteni nem...
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Gondolsz-e rám?
Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár...
» Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
-...
» Vallomás
Ideges vagyok, komisz, elégedetlen,
féltékeny...
» Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Táncoló tűzliliomok
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő,...
» Elmentél harminc éve
Elmentél harminc éve és még mindig szeretlek.
Em...
|
