|
Ne kérdezd tőlem naponta:
szeretlek-e?
Megmártottam benned arcomat
kínomra és kínodra
mint ahogy tűzben mártózik a nap.
Sikoltoztál, mert égetett az arcom.
Kiáltottam, mert bőröd égetett.
Most hát hordjuk magunkon mindhalálig
titkon vagy nyíltan a múlatlan jelet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű....
» Álmodtam?
Álmodtam?
már előző éjjel is vártál
valamely...
» Ha megöregszel
Ha megöregszel s szürke néneként
Ott bólogatsz...
» Meg akarlak tartani
Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy...
» A mi éjszakáink
Nappali út, a mi életünk útja:
Holnapunk látjuk...
|
