|
Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megadás, ez a jóság.
Öledbe hullva, sírva, vágyva
Könyörgök hozzád, asszonyom:
Űzz, kergess ki az éjszakába.
Mikor legtüzesebb az ajkam,
Akkor fagyjon meg a tied,
Taposs és rúgj kacagva rajtam.
Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.
Testedet, a kéjekre gyultat,
Hadd lássam mindig hóditón,
Illatos vánkosán a multnak.
Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.
Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne kérdezd
Ne kérdezd tőlem naponta:
szeretlek-e?
Megmárto...
» Éva Ádámhoz
Veled vagyok, s megszűnik az idő
s változó...
» Hűség aranyos kora
Most már megjött az áhitatnak
S hűségnek...
» Álmodtam?
Álmodtam?
már előző éjjel is vártál
valamely...
» Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű....
» Őszi fecskék
Könnyü fecskék, elröpültök
Dél felé,
Bár...
» Ha megöregszel
Ha megöregszel s szürke néneként
Ott bólogatsz...
» A mi éjszakáink
Nappali út, a mi életünk útja:
Holnapunk látjuk...
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Most ölelne valaki
Most ölelne meg valaki,
Most jönne az igaz...
» Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztõ tüze...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Nem bánat az
Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már...
|
