|
Mint kisgyermek egy nagy pohár tejet,
úgy iszom tápláló szerelmedet,
és szétterjedsz bennem, te hófehér:
te leszel már ereimben a vér,
s te az eszmélet, te a kábulat,
te a világot rendező tudat,
míg lassan végleg átalakulok
és élni már csak általad tudok:
járni csak úgy, ha te is lépsz velem,
szólni, ha te szólítasz nevemen,
látni, ha két szemed el nem bocsát,
s kibírni ezt az örvénylő csodát
csak úgy, ha sodrását te csitítod,
te bizonyos cél, te tömény titok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmünk éneke
Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint...
» Ültünk együtt
Ültünk együtt a kertben csendesen,
s egymásra...
» In aeternum
Amit megírtam sok, sok év előtt,
Látom, valóra...
» Évfordulón
Egymást űzi bennem édes
És fájó emlékezet!
Elha...
» Ülj mellém
Ülj mellém, párom, életem
jobbik fele.
Néhány...
» Mikor itt vagy
Mikor itt vagy a szobában
mintha telis-tele...
|
