|
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csitítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, ítélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!
Én nem kívántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem tiéd az akarat...
Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha...
» Alázat
Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» Kezdődő Szerelem
Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» A bánat dalaiból
Mikor megláttalak, új életre keltem,
Kínos élet...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Májusi eső
Mint anya gügyögő gyermekére,
még az imént...
» Amit szívedbe rejtesz
Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;...
» Annának
Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
|
