|
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága, félszeg, régi eset -
Tanár úr voltam, lelkes és sovány,
S egy kisdiákom meglesett.
A diák most egy színház rendezője,
A haja ritkul. És tűnődve látom
Rosszkedvén s vénlegény-tempóin,
Mily messze lehet az én ifjúságom!
De a szigeten ma sem mások a fák,
S az édes légben valahogy ott maradt
Sűrű arany napfénybe konzerválva
A régi, boldog pillanat.
S hiába volt sok rossz vihar,
Kopár ősz s hulló szerelem -
Elcsöndesülve a lombok alatt,
Ha utam néha arra terelem,
Megbúvok a kedves padon,
S mohó ajkamra messzi íz tolul,
Mintha kedvenc befőttjét csemegézné,
Újra gyerekké válva, egy ál-mogorva úr...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szörnyen szép
Miként Vesuv virágtakart tövében
Megrázva, most...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» ?
Lángoszlopként
Állok előtted oh leány!
'S mint...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Hulló szerelmek nyugosznak
/Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Augusztusi ég alatt
Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
|
