A napsütött parton állott a pásztor,
a hőtől átfűlt földre bámula,
s a sárga, pörkölt, égő pusztaságból
zöldes sörénnyel tört ki a Duna.
Száz meztelen tündér kinálta testét,
s ő nézte, sás-fürtjük miként lobog,
és mozdulatját is kacagva lesték
a szép ezüst-testű kisasszonyok.
Körültekintett... és a róna alján
lábujjhegyen jött, hogy csókot szakasszon
ajkáról, egy deli, erős magyar leány.
A pásztor arcát égő vér lepé el,
s paraszt-szivének nagy költészetével
szólott a lányhoz: "Tündérlány, kisasszony"...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mancihoz A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» A bús legény Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Egy asszonyt várok Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Halászleány Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan...
» Az orgonabokor Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Vágy Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
» Rotondi éjszaka Éjfél. A Rotond méhe tágul!
Ki zörög még a...
|