|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Egy szót se szól ő
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
|
