|
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én szeretni foglak,
Ha szegényebb léssz is.
Megélnék én veled
Még a kősziklán is,
Megnyugodnám veled
Csak egy párnácskán is.
Nélküled mit érne
Világ gazdagsága,
Csak börtönt éreznék
Fényes palotába',
Koporsó párnáját
Puha selyem ágyon,
S még sem adna nyugtot
Hajh! az örök álom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A pillanatok nyoszolyáján
Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» A szökevény szerelem
Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e...
» Akarsz-e Indiákba jönni Marym?
Akarsz-e Indiákba jönni, Marym,
s elhagyni...
» Szép ifju hölgy
Szép ifju hölgy, kit nemessége áthat,
egy...
» Óda a nyugati szélhez
Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
hulló lomb...
|
