|
A mélységes mély tengerek
Örvénye úgy el nem ragad,
Mint, ha szemedbe mélyedek,
Egy szédületes gondolat.
Mért üdvözíthetnél te mást,
Akárkit, csak nem engemet?!
Keresem a vigasztalást,
S ha meglelem, kétségbe ejt.
Vágyamnak, melyet érezek,
Nagysága ép a kárhozat.
Éleszti kis szél a tüzet,
De már a nagy eloltja azt.
Bár szűm sovárgja untalan,
De mert istennek lát szemem,
Hogy mondja neked ajakam:
Jövel, égj, kárhozz el velem?!
Ha bírhatnám szerelmedet!
Tudod-e már, mi volna az?
Hogy ez az egy mért nem lehet?
Mert képzelem és szent igaz,
Hogy akkor ott megáll a nap,
S - lélekzet nélkül - a világ;
Az idő még egyet sohajt,
Végsőt: "Eddig volt, nincs tovább!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Most a szív
Most a szív nyugodni vágyik,
szenvedélye...
» Ha eltaszítasz..
Ha eltaszítasz: összetört szivemmel
Bejárom...
» Én édes szerelmem
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi...
» Az elhagyott nő
Tévedsz, ha azt hiszed: elnyelt a távol,
és...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» A bosszús szerelem
Többé reá se nézek!
Nem kell nekem személye!
Hű...
» Védekezés
Próbálgatom, tanulgatom,
Hogy ne szeresselek...
» A lelkem fáj...
A lelkem fáj... Isten ne adja,
Hogy most belém...
» Livia
Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Kis lány dala
Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» Menyasszonyomnak
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
» Búcsúzás után
Mikor ránézek,
lehull a csillag!
Mindenki...
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Nászdal
Bontsd ki a gyönyör rejtekébül
forrón lihegő...
|
