Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már s im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon,
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Koldús vagyok, a költöző rigónál
Egy árva fillérrel se gazdagabb,
Puha pompa és cifra szolganépség
Nem vár az ócska nádfödél alatt.
Csak két galamb búg rád a tiszta dúcból,
Pintyőke szól a jázminágakon
S csak én fogadlak egy könnyel szememben,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Szépségednek se lesz sok bámulója,
Betakar holmi névtelen zugoly,
Hová nem hallik a világ morajja,
Síró kacaj és kacagó sikoly.
Ifjúságod nekem virítva hervad,
Mint vadszegfű sívó domboldalon,
Nem lesz, ki érted írigyeljen engem -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De nékem szentebb lészel, mint a szentek
És drágább lelkem üdvösséginél
S köréd szerelmem olyan glóriát fon,
Mint semmi gyémánt, semmi égi fény.
Virágait szépséged erdejének
Szivembül csendült dalba foglalom
S bár engem elfelednek, mindig élsz te -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S hűséges szívednek jutalmaképpen
Mást néhány dalnál nem is adhatok,
Hiszen tudod, hogy napszámos szülémtől
Örökül én csak jókedvet kapok.
S amig majd engem tüske, kő kivérez,
Te sem pihensz ám bársonypamlagon -
Eljegyzett társa küszködéseimnek,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De hogyha a nap szárnyait behúzva,
Kék tengerek vizében elpihen,
Ujult erővel én ölembe veszlek
S megnyúgoszunk a tüzhely enyhiben.
Szedve a boldogság virágait, míg
Álomba ringat lágyan két karom
S virrasztalak, mint fösvény drága kincsét -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S ha alkonyúló napja életünknek
A sírhalomnak szélein pihen,
Megifjulunk a csöndes, tiszta multnak
Ránk visszahulló fényin, enyhiben.
És együtt hagyjuk itt e szürke földet,
És együtt föd be jeltelen halom.
Madárdalos, selyemfűs, vadvirágos -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már. S im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon:
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szeretőm A szeretőm átjött a patakon,
a cipőjét elcsente...
» Első csók Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat...
» Úgy jöttél hozzám Úgy jöttél hozzám, mint egy istenséghez.
S így...
» A fénykép Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca...
» Visszatekintés Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» Bájoló Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa...
» Szerelmes kamasz Egy szegény kamasz
jött, én voltam az;
Kiasszon...
» Szerelmesek A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Fenn és lenn Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Hideg ajkak Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Milyen furcsa álmam... Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» A szerelmes vitézhez Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» Add a kezed Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan...
» Csábitás Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» A szépség lányai közt nincs A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma...
» Nagy ajándékok tora Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Mikor téged látlak... Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
|