|
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy szeretsz,
Oh ne essék kis leánykám
Nehezedre neked ez.
Ne uszszanak könyben azért
Szép könyörgő szemeid;
A mi kevés búm van már most.
Oly csöndes az, oly szelid.
S szinte jó e bú szivemnek,
Mert éretted viselem;
Aztán oly szokatlan nekem
Ez a boldog szerelem.
Nézd a fát is, mely ujra hajt:
Bár virággal van tele...
Soká marad virági közt
Egy-két sárga levele.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemrehányás a tengernek
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót...
» Kocsizó
Ne gondolj mással, csak engem szeress,
Nevess...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Virágot szedtünk
Virágot szedtünk mezőn és dombon
Új tavasz-szell...
» Egy úrilány portréja
Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
» Bűztül üdült s füsttűl ürült tüzű szűzrül
Szűz! űzfűz fűlt bűz? - űzfűz füt, füstül ürült...
» Madárszerelem
"Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya...
» A dal szárnyára veszlek
A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek,...
|
