|
Két külön világegyetem
bőrrel határolt végtelen
kikben külön folyók erek
külön párállnak gőzlenek
kikben két külön öntudat
jár külön külön utakat
törékeny diplomáciák
vad áradást hidalnak át
kigyúlt mágneses pólusok
kék északfénye felragyog
s egymáshoz vonzott részletek
összefonódva fénylenek.
Elfordulnak a pólusok
eloldódó mozdulatok
félöntudatlan fordulat
hagy el idegen partokat
kihűlt ragyogás hűs sötét
védi a magány felszínét
külön külön hűlő világ
viszi hunyó zsarátnokát
űrben mely őrzi távolát
külön keringő két halált.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» Tenger
Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó...
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Szerelemdal
Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» Losonczi Anna nevére
Lelkemet szállotta meg nagy keserűség,
Csak...
» Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben,...
» Erdőben
Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a...
» Vágy
Ami után kapkodsz, elvész,
amit elengedsz,...
» Simogatás
Nincs szerelem
és vers sem
érik...
|
