|
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már szívedet.
Nincs helyed buzgóságomnál,
Mert megszegted hitedet.
Menj annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet,
Mint nálam, gyönyörűséget.
Nem bízom színre magamat
Ezután, ha szeretek;
Láng gerjessze fel lángomat,
Különben nem éghetek.
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, míg csergedeznek,
S a lehelettel enyésznek.
Legalább e hasznát veszem
Megcsalt szeretetemnek;
Noha többet érdemlettem -
De ez elég szívemnek.
Te pedig, ha jut eszedbe,
Melly változó vagy szívedbe.
Pirulj; s felejts el engemet. -
Háláld ezzel hivségemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Feljöttek már
Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
» A sonetto
Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút...
» Tatjána levele Anyeginhez
Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond...
» Don Juan
Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
» Két vers
l.
Annyira kellesz, hogy - látod -...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Kit egy szép leány nevével szerzett
Siralmas nékem idegen földen
Már...
» Ah már egyszer engeszteld meg...
Ah már egyszer engeszteld meg
Kőkemény...
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
|
