Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hogy fáradok s a hegyre fel
már nem törekszem?
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy hamu se már a meleg?
Most már csak mindég úgy legyen:
Veled maradjak,
ahogy az őszi hegy és rajta ház
együtt maradnak.
Kihagy a mell, üljek Eléd,
most már az út öregje lép.
Öregre ült szék. Annyi volt,
ki ült rajtam. Megyek szét,
Milyen öregség!
Ó milyen nagyon komor öregség!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mint kisgyermek Mint kisgyermek egy nagy pohár tejet,
úgy iszom...
» Mikor mondom már? Mikor mondom már: "Asszonyom,
Elmult a harc,...
» Nálad nélkül Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak...
» köszönöm köszönöm az elsimuló perceket
nappalok...
» A házasságról való ének. Jámbor házasok meghallgassatok,
Tü rendeteket...
» Tekinteted Tekinteted ragyog, akárcsak
A kékzománcos...
» Esthajnalcsillag Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,...
» Szerelmünk éneke Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint...
|