|
Tekinteted ragyog, akárcsak
A kékzománcos ég,
A hangod úgy olvasztja szájad,
Mint gyöngéd csók ízét.
Ha hallgatom bűvös beszéded,
Ha szemed rám tapad,
Odadnám ezt a harci éket:
Jó grúz acélomat.
Mert ennek is szép csillogása,
S ha édes hangja kél,
A lélek borzad össze fázva,
S a szívben forr a vér.
De ádáz, veres harci élet,
Már nem hív engemet,
Mióta hallom lágy beszéded,
És rám tapad szemed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nehéz útról jön ő és öreg már
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hog...
» Részem lettél
Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Ültünk együtt
Ültünk együtt a kertben csendesen,
s egymásra...
» Esthajnalcsillag
Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,...
» Én feleségem
Én feleségem, jó és drága-drága,
eddig neked...
» Virágnak mondanálak
Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Epilóg
Letelt a hét év. Véget ére
A bús hollandinak...
» Hunyhat a máglya
Hunyhat a máglya
Ezek a szomorú, vén...
» Hófehérke
Igen, ez csak vers: lim-lom, szép szemét,
Játék,...
|
