|
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó kikelet!
Leragyog rám a nap sugara.
Fenn a tündöklő ég nevet.
Tán a tavasznak ujja ére ?
Az fest elémbe álmokat ?
Látom a tenger kék vizére
Mint száll a rózsás alkonyat.
Talán ez könnyű bérczi szellő
Mely friss lehével megcsapott ?
Látom a gyöngyözőn szökellő
Ezüstös bérczi patakot.
A képzelet csapongva szárnyal;
Látom a fenyves árnyait,
Hol a sötét bársony gyopárral
A rózsaszin erika nyit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» Marasztanálak, májusom
Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Adagio
Szállnak a vadlibák, szállnak,
a gyermekláncfü...
|
