Engedelmesen sietnek utánam
nem űzöm őket nem is agitálom
a milliárdnyi tér-változatokban
időlehetőség úgyis csak egy van
Mehetek vagy maradhatok – ahogy jó –
hegyekre fölmászó völgyekbe hulló
vagy araszolva sík földön igyekvő
lehetek lustán félig-alva fekvő
De az idő büntet ha elfecsérlem
porszürke perce sincs hogy újraéljem
s a finom morzsácskákat is dörögve
befalja a „volna” és „semmi” gödre
S az én utam (az emberé) egyetlen
másolhatatlan és követhetetlen
s ha együtt koppan bárkivel a lábam
fényévnyi távolságban jár utánam
Fiatalok tudjátok meg: hiába
be vagytok és ki van mindenki zárva
ahogy én is… Nincs két egyforma ujjunk
mire való hogy folytatást hazudjunk
Minek mímelni egybetartozásunk?
Magánzárkás az itt-tartózkodásunk
Egymást akár fuldoklásig szorítva
vagyunk holtig magunkra nyomorítva
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Májusi eső Mint anya gügyögő gyermekére,
még az imént...
» Láthatatlan koszorúk Messze van a sírod tőlem
S talán el is van...
» Agglegény-nóta Azt se tudom, mit csinálok,
Ugy meguntam a...
» Téli rege Hamvadó tűz mellett ülök a szobában,
Álmodásra...
» Magányosság Égi csendesség fedező homálya
Leng reád, ó...
» Árva szerető Sírt már sokat. Nem alhatik a lány.
Mások...
» Ultima ratio Hogy mért hervadnak a virágok? -
Ne kívánj...
» Hang a lenmezen Most itt van Ő, a hangját hallgatom,
milyen...
» Predesztináció Ez így rendeltetett:
Hogy ne lehessek soha...
» Tudatlanság Tudok vigan nevetni,
Tudok hiven szeretni,
S...
» Étellel, csenddel... Csak a szél. Már megint nem te vagy,
pedig...
» Mulandóság Tél van, hólepte szép fehér hideg tél,
elmúlt a...
» Az életből Kis csendes házban, a falun kivűl,
Szegény agg...
» A nő szíve A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
|