|
Mint ezüst gyík villan setét mohákon
Alakod úgy illan át hűs szobámon,
Hol ó csipkéktől bánatos az ablak,
S hol szűk, kerek üvegkalitba zárva
Réztrónusán gubbaszt a lámpám lángja,
S rezzenve ijjedez, ha hívogatlak.
Mint a setét színpadra, akkor este,
Ezüstös apródként jössz most. Kezedre
Karéjos csipke függ, csuklódon alván.
S mintha szelíd Hamlet halálát látnád,
Szemed úgy néz felém a szűk szobán át,
S lágy szalagcsokor reszket térded alján.
Ó, csak egy pillanatra jössz. Megállasz.
Bomló hajadban tétován babrálgatsz,
Makacs fürtjét szemedről félrehajtva,
S máris, sebten, a hűs falakba folysz át,
S én nem tudom, milyen volt drága orcád,
Emlékem petyhüdt, mint a holtak ajka.
S egyszer majd végképp elfelejtem állad,
S hogy ujjaim közt fogtam... s párnás vállad
Illata emlékemből messzereszket...
És mégis hívlak s várom, visszatérsz-e?
Mint hibbant agg, ki csillagokba nézne,
S az égre könnyes, vak szemet meresztget.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelmes vitézhez
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» Léda a kertben
Bús kertben látlak: piros hinta-ágy
Himbálva...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» A két szemed szeretett a legtovább
A két szemed szeretett legtovább,
Be furcsa...
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Elég
Minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma...
» Csókkérés tavasszal
Márta, hajad,
Bronz-ajakad
Kéri s lázad a...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» Nők
Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» Én angyalkám, szép madárkám...
Én angyalkám,
Szép madárkám,
Ime hozzád...
» Amit szavakra bízni átall
Amit szavakra bízni átall
ajkamra égeti a...
|
