Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de csak egy pillanatra,
mert máris tiltakoztál) remegő
térdeid közt hagytad térdemet:
folyton elém rajzol a hála, folyton
előttem állsz, utcán és munka közben
folyton beléd ütközöm: hátracsukló
fejedet látom, kigyúlt arcodat,
csukott szemedet s a kínzó gyönyörvágy
gyönyörű mosolyát az ajkadon.
Ilyenkor egy-egy pillanatra én is
lehúnyom a szemem és szédülök:
érzem közeled, arcom arcod édes
vonalaiban fürdik, kezemet
sütik forró kebleid, újra csókolsz,
s én rémülten ébredek: óh, hisz ez
már őrület – s mégis oly jólesik
beléd veszteni magamat: egész
tested körülömöl és én boldogan
nyargalok szét lobogó ereidben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A magam törvénye szerint Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani...
» A sok ábrándból... A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
» Ágról ágra… Ágról ágra száll a’ méhe,
Mindenütt mézet...
» Ajándék Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» Minden levél Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» Szerelmes vers Hogy tartsam lelkemet, hogy lelkedet
ne...
» Mindig csak Neked Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» Veled Örökké... Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
» Tiszta szerelem Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Szerelmes vers Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos...
|