|
Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani mennyire boldog vagyok,
éjjel volt, hirtelen elállt az eső, kacagtak a friss illatok
kettesben mentünk a fák közt az úton percekre boldogok.
Aludni sem hagyott örömem éjjel, nevetve gondoltam rád,
megszűnt a rettegés, gyanú és vágyódás, megszűnt a rabszolgaság,
szeretlek, mégis a magamé vagyok, most szabadon gondolok rád.
Bízhatok magamban, biztosan ringanak napjaim felém megint,
haragod nem halál s üdvözülhetek a magam törvénye szerint!
Hajnalok, nappalok vágytalan derűje s csillagok nyugalma int.
Mert tudom ha engednék, nem lenne csókodból sohasem, sohasem elég,
örvénylő keringés, kábulás, zuhanás, nem bánnám hogyha az ég
naprendszerei bomolva keringnek és itt a szörnyű vég.
S a nyújtózó fák közt megéreztem hirtelen: szabad-szabad vagyok,
énekeltek a csendben a cseppek s a bolondul friss illatok -
sohsem szerettelek annyira még mint most, hogy szabad vagyok!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Zsóknak
Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» És mégis megvártalak
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az...
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Egy büszke várkisasszony lovas képéhez
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod,...
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» A legkedvesebbnek
Annyi szirma nincsen a virágnak,
Annyi gyöngye...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Ágról ágra…
Ágról ágra száll a’ méhe,
Mindenütt mézet...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
» Szerelmes vers
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos...
|
