|
Ha majd a sok hazugság véget ér!
s te megszeretsz szilaj szerelmemér',
ha nem lesz szíved már, hogy megtagadj
s pirosra gyullad arcodon a fagy
s forró tüzes vér-rózsa nyíl reája;
aranyhajad fojtó Niagarája
elönti sápadt főm s fejem felett
örök tavaszt ragyog rám két szemed
és átfog két kar, perzselő, fehér...
Ha majd a sok hazugság véget ér!!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» A szem, amelyről oly forrón daloltam
A szem, amelyről oly forrón daloltam,
a kar, a...
» Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
|
