|
Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska jószág,
És mégis, hidd el, ez az egy
Hajszás valamink: a valóság.
Az ember mindent elfeled,
Élni, hazudni, halni, adni,
De csók-kérő daganata
A sírban sem fog lelohadni.
Drágám, az évek és napok,
Hidd el, nem lesznek sohse szebbek:
Holnap s mindig az emberek
Ölelnek, szülnek és temetnek.
Valahogyan, valahogyan
Ezt kellene feledni máma.
Ez a kicsi kis feledés:
Ez az emberek boldogsága.
Édes, ugye, mi feledünk?
Drágám, ugye, a napok évek
Nem rontják meg a mámorunk,
Nem rontnak meg engem s téged?
Olyan mindegy, mint szeretünk,
Olyan mindegy, csókunk mifajta,
Olyan közeli a Halál
S olyan nagyszerű győzni rajta.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
» Vaskohó
Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő...
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Apage
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Vers III.
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Szerelemdal
Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
|
