|
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a bájos Julia se bájol,
nem félek a fehér Opheliától
és nem gyulok fel Laura szemén.
A kedvesem ott él Kínába kinn;
agg szüleivel lakik ő nyugodtan
egy hosszú, vékony porcellántoronyban
a Sárga-folyó zúgó partjain.
Ferdült szemében álmodó szigor,
tenyérbe vágyik karcsú, könnyű lába,
a bőre villog, mint rézfényű lámpa,
hosszúkás körme kármintól bibor.
Olykor kibukkan a fátyol alol,
fölötte csendbe csicsereg a fecske,
s ő minden este álmodón, repesve
barackvirágról, fűzfáról dalol.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Álmomban
Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Házasság
Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,
Különben...
» Szerelem
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly...
» Brilliáns
Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok...
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
» Szerelem
Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok...
|
