|
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket -megrohanlak,
vagy a Nap,mikor reggel beleveti magát
karjaiba a meztelen tavaknak.
Megrohanlak,bebugyolállak,
körültáncollak -fényvihar-
hogy akármerre jársz,minden ragyogjon
sugarak érett kalászaival.
Minden virágomba s színembe
begöngyöllek ma,úgy szeretlek,
szemem tűzcsákányt csap beléd
s vad fényben táncolok feletted,
szent fényben: nézz rám: most ragyogsz,
lelkedig hull sugárhatalmam,
s te megőrzöd a belédzuhant Napot,
mint a föld,sötét s nehéz aranyban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem-részegség
- Li Tai Po -
Langyos szél jár a palota-kerten...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta...
|
