Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.
Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.
De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.
Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aranybogár A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Tubarózsák Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
» Te sem vagy fehérebb Érzem halántékom
kék ütőerének
ugrálását,...
» Szerették egymást Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Szerelmes vers Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Annuska lelkem Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Vágy Csapongó fecske száll a magasban
Gyors...
» Gyönyör Ott hagytak bennünket éjszakára, egy fehér,...
» Most csak Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
|