|
Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
egemen annyi csak
– ha fölkél is – a nap,
amennyi sugarat
tőled ha kap.
S: vigyázzad lépteid,
ha mellettem, velem,
a percek ónosesője zizeg,
megfagy a köveken.
És: kapaszkodni nincs
se fal, se ág…
Én be nem csaplak,
a közhely szavát mondom,
ha érteni csak az segít.
Tél van. Korán esteledik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pillanat
Volt azért egy pillanat,
ha nem is több...
» Gyakran jelensz meg álmaimban
Gyakran jelensz meg álmaimban,
Hidegen,...
» Madár csőrében virág
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Virágének
Megyek utánad,
jössz utánam,
csupasz a...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» Szemeid szeretem
Szemeid szeretem, s ők, szánakozva,
tudván,...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
|
