|
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy elkezd a szivem
Sebesen dobogni.
Lobogj, kendő, lobogj!
Dobogtasd szivemet!
Dobogtasd halálig!
A rózsám nem szeret.
Hűségem de sokszor
A szememre hánytad!
Azt mondod, galambom,
Mit járok utánad!
Parancsolj hát, ha tudsz,
Az én hű szivemnek -
Te nap vagy, én felhő,
Szomorun követlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Őszi séta
A felhők újra rózsaszínbe' játsznak
És újra...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» Szeretlek
Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Szerelmes levél
A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
|
