|
Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Ajkad rubínmeder,
Mely drága gyöngyöt is terem.
De ennyi kincsedet,
Hogy veszszen a ki rálele,
Habzó homály fedi:
Sötét hajadnak éjjele...
Mégis csudálkozol
Színetlen arcomon, leány? -
Mely kincs után eped -
A bánya népe... halovány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Magyar költő a XVI. században
Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél;...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Szeretet
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és...
» Érted
Csodálom a gyönge embert,
Kiről mondák, regék...
» Nekem nem kell a' valóság...
Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Pirongatol, édesanyám
Pirongatol, édesanyám,
Mért néznek a legények...
|
