|
Tízéves voltam. Vacsora után
Kisurrantam a hintahelyre még.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Engem nézett az augusztusi ég.
Mert tudta jól: eljött a pillanat,
Hogy én is ráemelem szememet,
S az első látás megpecsételi
A rólam megírt költő-végzetet.
Megragadtam a hinta kötelét,
Lendültem a mosolygó ég alatt...
Egyszer csak fölvetettem szememet,
S szemem, mint a halotté, fennakadt,
Megtört a hinta lendülete is.
A csendben, messze, harsogott a gát,
Elénekelte az én életem
Egyetlen, örök szerelmi dalát.
Ó, szép volt akkor farkasszemet nézni
Ezer szemmel egy régi éjszakán,
Azóta mindíg ezer szembe nézek,
És fennakadok millió csudán.
Ezer szemével, tündöklő szemével
Akkor megáldott, - s megrontott az ég:
Egy szempárba egészen elmerülni
Azért nem tudtam eddig soha még.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köszönöm, hogy szerettelek
Pénzzel, szóval, könnyel, imával,
mivel kellene...
» Azt nem reméltem...
Azt nem reméltem,
Soha sem véltem,
Melly...
» Mért hagytál el, hogyha kívánsz
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire...
» A falu árvája
Selyem kendő, selyem kötény, selyem szoknya,
Nem...
» Messze vagy
Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakba...
» Tavaszi ének
Éneklem a tavaszt, a fényt,
Bimbózó ifjú zöld...
» Mindenek szerelme
Ó, nézd, az idő csodaszép,
gyere ki a...
» A szerelmek tolonganak
A szerelmek tolonganak
A színevesztett...
» Száz alakba
Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Csókokban élő csóktalanok
Mindent akartunk s nem maradt
Faló csókjainkból...
» Szerelmes vers
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
|
