|
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt szemem,
ha csókot hagysz poharamon,
a bort nem ízlelem;
égi ital, amit kiván
a lélek szüntelen,
de hogyha csókod szívhatom,
nektár se kell nekem.
Minap rózsát küldtem neked,
nem kedvedért talán,
de hittem, nem hervadhat el
körödben, drága lány;
szirmára hullt lélekzeted,
úgy küldted vissza s lám
azóta nem rózsát lehel,
csak téged, Céliám.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Te vagy minden...
Te vagy minden gondolatom,
Te vagy minden...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» A büszke szem...
A büszke szem az égre bámul;
a néma szájban...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Ajándék
Faragtam kőrisfából angyalszárnyakat,
borz-bundá...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Beszélgetés
Megállitottam valakit:
- Jó ember, mondd,...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» "Dunári valczer"
Húsz éves voltam. Oh de szép idő az!
Húsz éves...
» Mint egy virág, olyan vagy
Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép,...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Livia
Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
|
