|
Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge kép!
Csalfa, mely szemedben égett,
A szerelmi láng.
Elhagyál, oh hittelen!
S el minden veled -
Mint kirablott puszta ház,
Melynek kincse, bútora
Összetépve, szertehányva,
S benn s körűle és felette
Minden élet ölve van,
Csak magányos éji szél
Jár zokogva csarnokán:
Oly magányos, oly kirablott
Néma, puszta e kebel;
Benne minden érzemények,
Istenálmak, lángszerelmek
Szertedúlva, és kihalva -
Változatlan híveműl csak
Egy maradt: a fájdalom,
Aki síromig kisér.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
» Ajánlás
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» Szerettem én, megtudtam én is
Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» Szerelemvágy
Szeretnék már szeretni újolag...
Mit ér a kert,...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Most
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom...
|
