|
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Orgona
Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Rhédey Catharina kis-aszszonyhoz.
Meg láta Ámor
Egy kis Leánykát, -
Szép, és...
» Szerelem
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Milyen régen
Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Hajnali nyomok
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
» Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban...
|
