|
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgy sem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled!...
Bolondság volt ez is, mint minden.
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után!...
Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
- Isten veled!...
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes,
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj!...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köd szürkül...
Köd szürkül a tegnapi rózsa helyén,
Eltünnek a...
» Ha azt mondaná az isten...
"Nem lesz sugár, nem lesz harmat,"
Ha ezt...
» Fogantatás
Csituljon el egy pillanatra
Az életóceán...
» Utolsó vers
Milyen gyönyörrel szedtem eddig
Rímekbe a...
» Magány
Madár dalolgat édesbús dalt
A cserjék...
» Találkozás
Se neked, se nekem,
már jól tudjuk, nekünk...
» Barátomnak
Ilyen dorgálást, barátom,
Tőled már sokszor...
» Távol zongora mellett
A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos...
» A vén ligetben
A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a...
|
