|
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő szárnya meg ne érjen.
Szeplőtlen álmok közt fogant hited
Tartsd meg te hófehéren.
Gondold, hogy úgy száll most is még feléd
Sugárba fürdő röpke lelkem,
S tiédben áldja most is jobb felét
Gyönyörtől telten.
Gondold, hogy azt a percet esdi még,
Mikor fejed fejemhe' símul...
Ne tudd, hogy mérges kór emészti rég,
Ne tudj a kinrul.
Ne tudd, hogy fojtó hinár lepte meg
S elbóditotta láp virága...
Ösvénytelen sötétbe tévedett
A napra vágyva.
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Fertőző szóm hozzád ne érjen.
Ami hitünk volt, - már csak a tied.
Te tarsd meg hófehéren!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Róza
"Kéred, bajnok, hű szerelmem,
Kéred jobbomat,
K...
» Szerelmesek
Két külön világegyetem
bőrrel határolt...
» Tea
Az asztalomon arany szegélyű csésze.
Gőzök...
» Elment megint
Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elenge...
» Szerelem
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Aranypénz-térdű szerető
Aranypénz-térdű szerető,
muzsikás, lángsisakos,
...
» Piros fonál
Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel...
» Szeress, ne kérdezd
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem...
» Szivem lázongott...
Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
|
