|
Egykor szerelmet zengtek a dalok,
Rólad neveztem el egy csillagot,
És álmodozva a kert alkonyán,
A virágok közt neved suttogám.
Liljomok, rózsák jól ismertenek,
Üdvözletül csengték-bongták neved,
A pajkos szellő, énekes madár,
A lomb között mind ezt dalolta már.
S a csalogány is rengeteg ölén,
Nevedből szőtt-font álomdalt fölém,
Maga a néma erdő mély szive,
Lánykám, a te neveddel volt tele.
Oh szép aranykor! - Búsan szól dalom.
Nem üdvöt zeng, a multat siratom,
S mely fönnen, büszkén hirdeté neved,
Letünt a csillag, többé nem vezet.
Bolyongva némán, árván, betegen,
A hervadt rózsát nincs mért kérdenem,
A liljomot se! és ha kérdeném,
Fejét sápadtan hajtja le szegény.
Puszta a kert, erdőm, mezőm kiholt,
Melynek szerelmünk édes titka volt,
Már szivem sincs, melyben te fönnmaradj,
Oh mert magad is végkép veszve vagy!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szomorúság
Szomorúság,
Szomorúság,
Puhult, szürke...
» Egy úrilány portréja
Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
» Gina emléke
Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» Szeretlek
Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra...
» Szerelmes vers
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló...
» Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Az elcsüggedt
Ha szerettem, megbántam,
Valamennyi, kit...
» Orgonafa
Orgonafa kék virága
kihajlik a kert aljára
Biró...
» Nem haltál meg...
Nem haltál meg, nem siratnak,
Mégis sírba...
|
