A kimondhatatlan
A szived majdnem megszakad,
szólnál, de szavad elakad,
szólnál, de görcs és fájdalom
fuldoklik... | A múzsához
Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos éneked.
Testamentumokra szórod átkod,
S földi... | Adagio
Szállnak a vadlibák, szállnak,
a gyermekláncfü kelyhe becsukódik,
bugyrot cipel a nénike,
édesem... | Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két... | Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Ahogy
Nem amit adsz: a szád szétnyíló rése,
nyelved hegyén a méz, a csorgatott,
s nem ágyékodnál a lágy... | Az is álom volt talán?
Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól kérdezem:
Hogy mit érzesz, hogy mit gondolsz
S mit... | | Katitzához keserűségemben
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem irégyelvén, lábárúl le-vetted,
Jókora répáját... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Bordáim rácsa közt
Bordáim rácsa közt, mint a vadállat
négy puha talpon jár a szenvedély
s érted liheg.... | Halászkikötő
Este,
mielőtt a csónakok
kifutnak, egyik a másik után,
akkor szeretlek.
Reggelig szeretlek
a... | Üdvöm homokszeme
Pusztán mert tiszta vagy s pusztán mert inni adsz
Ahogy nyíló kezünk szárnyat mozdulni... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a nőket,
nem kérdeztem soha, hogy boldog vagy-e,
de te nem... | Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a fényt a hajnalözönben.
Kemény éjszakából kilépő... | A szerető
Velence napja égő aranyat rak
tüzes hajamba: szent akadémia
varázslatát. S mint íve a... | Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port híntettem égszínkék szemedbe?
Nap... | Erdei szerelem
Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki kunyhónk elé
és elhallgattak a távol zuhogó... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb, emeld meg ágadat, bokor.
Azóta láttam bús évet,... | Magyar költő a XVI. században
Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél; nehéz fejem búsan darvadozik;
harsányhangú madár... | Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt igazán a szeretőm lehetnél,
én édes-kedves,... | Hulló könnyek
Ok nélkül hull könnyem
szívem fásult , beteg "
Könny hullik szívemben
mint a városra eső
kés... | Fehér éjszakák
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk még szűz és beteg,
Mikor fehérek még a... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
